Szilvásvárad története

Istállóskői barlang

A Bükk-hegység e szakasza ősidők óta lakott terület volt. A Istállóskői-barlangban folyt ásatások 35-40000 éves leleteket hoztak napvilágra. A vaskorszakban jelennek meg a község területén a jazzig, szkíta törzsek, utánuk az avarok, akik leigázták az itt élő szláv népeket. Életükről feltárt sírok és ma is látható földmaradványok tanúskodnak. Szkíta sírt egy útépítés alkalmával fedeztek fel. A leletek (arany hajcsat, 24 db gyöngyszem és egy bronz karperec) megmentése Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula nevéhez fűződik. 


 

A szlávok gyűrű alakú sáncaik mögött éltek. Ilyen például a falu határában lévő Töröksánc, ahol ágyúgolyókat, edényeket és fegyvermaradványokat találtak. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár, Éleskővár, melyek romjai még ma is láthatók.Gerennavár

Honfoglalásunk után az Ug nemzettséghez tartozó népcsoportok népesítették be a területet vadászat céljából Uppony, Dédes, Szilvásvárad között. Lassanként a szilvási kunpalócok nyaka is betört a keresztvíz alá, de még István király idején is föllobogtak az ősmagyar vallás áldozati tüzei. Feltételezhető, hogy a XII. században a terület a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időtájt találkozunk a község nevének leírásával az egri egyházmegye pápai tizedlajstromában, mint földesúri jobbágyfalu, Warad, Warada, Wárad formában. Nevét a szláv földvárakról kapta.

Kastély
1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskovár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu neve már Zylvaswarad. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez kerül a birtok, akik az „akié a föld, azé a vallás” elvén reformátussá térítették a település lakóit.

 


1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került. A Keglevich család 1894-ig volt birtokosa a területnek. Ez idő alatt jelentek meg községünkben az első manufaktúrák. A szilvásváradi keménycserépgyár, téglagyár, s üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők is üzemeltek a Szalajka-völgyben. A Keglevichek birtoklása idején épült a klasszicista stílusú új Református Kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető. 

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg a területet, mely ekkor a Szilvás nevet viselte. Ipari létesítményeket hozott létre. Bélapátfalván cementgyárat, 1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, iparvasutat és mészüzemet létesített. Az iparvasutat 1908-ban, ahol keskeny nyomtávú kis gozmozdony járt, s hordta a mészkövet a Szalajka-völgyi sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a túristáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgy bebarangolását tűzték ki célul, ugyanis a terület kerítéssel volt körülvéve, s csak külön, nehezen beszerezhető engedéllyel lehetett látogatni.




1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek. Szilvásvárad 1950-ben Borsod megye sajószentpéteri járásától a megyehatárok rendezése folytán Heves megye egri járásához csatolódott. A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966-tól az iparvasút kirándulóvonatként működik. 1971-74-ben megépült a szalajka-völgyi erdei múzeum. 1976-ban felépült a Szalajka-völgy bejáratánál a Lovasstadion, amit a Fedett lovarda követett 1980-ban lehetőséget teremtve a minden évben megrendezett lovasversenyeknek. 1983-ban megnyitotta kapuit az Orbán-ház. 1984-ben Szilvásvárad házigazdája volt a Fogathajtó Világbajnokságnak, 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak.

(forrás: Gál Gyula: Szilvásvárad története)

Szilvásvárad bővebb története - Regős József írása


Képgaléria
Szilvásvárad története képekben
Szilvásvárad Anno

Ügyfélfogadás

  • Hétfő: 8.00-16.00
  • Kedd: nincs ügyfélfogadás
  • Szerda: 8.00-12.00
  • Csütörtök: 13.00-16.00
  • Péntek: 8.00-12.00

Aktuális

Lakossági fórum a Településképi Arculati Kézikönyv ügyében 2017. december 14-én, 15 órakor a Községházán

Hulladékszállítási ügyfélszolgálat:
Tel.: +36 36 368 445

Ügyfélfogadási idő és egyéb infó itt: PEVIK Kft.

 

Települési támogatás és rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyében átmenetileg változik az ügyfélfogadási idő:
Hétfő: 13-16 óráig
Csütörtök: 13-16-ig
Tel.: 36/816-233/28
E-mail: szocialis@szilvasvarad.hu
Ügyintéző: Sáfrány Éva

 

Új hulladékgyűjtési rend lépett életbe! Az új szolgáltató jövő héttől az üveget is szelektíven gyűjti. Részleteket itt olvashatnak! 

 

Pályázati lehetőség!
Eladó telkek!

Szilvásvárad Község Önkormányzata kedvezményes telkeket kínál a gyermekvállalás ösztönzése, a képzett munkaerő megtartása, a községben történő letelepedések elősegítése, a település népességmegtartó képességének növelése érdekében.
Eladó önkormányzati telkek

Helyi események

Jelenleg nincs közelgő esemény

Elérhetőségek

Facebook

Kövessen minket Facebookon is!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Szilvásvárad anno

Szilvásvárad Anno képekben

Elérhetőségek

Vegye fel velünk a kapcsolatot
3348 Szilvásvárad, Miskolci út 1.
+36 36 816 233
+36 36 816 234
+36 36 816 229
info@szilvasvarad.hu
© 2017 Szilvásvárad Önkormányzat. Minden jog fenntartva. Designed by swebdesign.hu

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.