A villamosművek környezetében lévő növények szélsőséges esetben ellehetetlenítheti az energiaszolgáltatást és akár életveszélyes helyzet is kialakulhat, ezért az elektromos vezetékek és kábelek környezetében lévő növényzettel kapcsolatban a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet tartalmaz jogszabályi előírásokat.
Amennyiben a föld feletti és föld alatti hálózati elemeinket veszélyesen, illetve a jogszabályban meghatározott módon megközelíti a növényzet és ezt a terület tulajdonosa, vagyonkezelője nem rendezi, úgy a növényzetet a vezeték üzemeltetője jogosult – jogszabályban szabályozott módon – gallyazni, eltávolítani.
Számunkra fontos környezetünk megóvása, ezért teljes mértékben arra törekszünk, hogy minimalizáljuk fejlesztéseink környezeti hatását. Örömmel tapasztaljuk, hogy az Önkormányzatok kiemelt figyelmet fordítanak a zöld területeik fejlesztésére, azonban annak érdekében, hogy a létesített növényzet a jövőben is megóvható legyen, szeretnénk felhívni figyelmüket a villamos hálózatok védőövezetébe tervezett növényzet telepítésével kapcsolatos tudnivalókra.
A 2/2013. (I.22.) NGM-rendelet szabályozza a villamosművek biztonsági övezetében történő idegen építmény építésére, idegen berendezés telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat: annak érdekében, hogy az ültetni kívánt fák ne veszélyeztessék a terület lakosságát és az őket, illetve a település intézményeit ellátó villamoshálózat üzemeltetését, kérjük, hogy a telepítési tervet minden esetben szíveskedjenek egyeztetni a közműcégekkel!
Az alábbiakban összegyűjtöttük ebben a témában a legfontosabb információkat és tudnivalókat:
- A villamosmű, így a szabadvezetékes hálózat biztonsági övezetében csak olyan fákat szabad telepíteni, amelyek végső kifejlett állapotukban sem veszélyeztetik a vezetéket és így az üzembiztonságot, azaz kifejlett állapotban sem érik el a 4 méteres magasságot.
- Szabadvezeték alá ültetésre javasolható, alacsony koronamagasságú díszfafajták:
Acer campestre “Nana” – gömbkoronájú mezei juhar
Acer platanoides “Globosum” – gömbjuhar
Catalpa bignoides “Nana” – ernyőskoronájú szivarfa
Crataegus laevigata “Paul’s Scarlet” – pirosvirágú galagonya
Fraxinus excelsior “Nana” – gömbkőris
Fraxinus ornus “Mecsek” – mecseki virágos kőris
Malus x adstringens “Hopa” – díszalma
Malus baccata “Street Parade” – bogyós díszalma
Malus x purpurea “Eleyi” – pirosvirágú díszalma
Morus alba “Nana” – törpe eperfa
Prunus cerasus “Umbraculifera” – gömbmeggy
Prunus fructicosa “Globosa” – gömb-csepleszmeggy
Sorbus aria – lisztes berkenye
Sorbus borbásii – Borbás-berkenye
Az utcai vezetékhálózat és a mérőhely között elhelyezett csatlakozóvezetéket zavaró fák is jelentősen veszélyeztetik az ingatlan áramellátását, illetve kihatással vannak az üzemzavarok számának alakulására is:
„10. § (1) A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: f) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert, g) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza (2/2013. (I. 22.) NGM rendelet)”
A növényzet telepítése során azonban nemcsak föld feletti, hanem a föld alatt lévő hálózatokra is fokozott figyelemmel szükséges lenni, hiszen a telepítésre kerülő növények gyökérzete idővel károsíthatja a kábel hálózatokat, mely szintén meghibásodáshoz, üzemzavarokhoz vezet:
„14. § (1) Földben elhelyezett vezetékek biztonsági övezetében a talajfelszínt, burkolatot megbontó vagy a talaj felszíne alá hatoló tevékenységeket - a (2) bekezdésben felsorolt kivételektől eltekintve - csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával és a hozzájárulásban előírt feltételek teljesítése mellett szabad végezni.
(2) Ha a föld alatti vezeték létesítésekor meglévő vagy kialakított terepszint nem csökken, az üzembentartó hozzájárulása nélkül végezhető ab) olyan növényzet telepítése, amelynek gyökérzete a föld alatti vezetéket nem károsítja (2/2013. (I. 22.) NGM rendelet)”
A növényzet gallyazása (gallyazásnak nevezzük a föld feletti vezetékek mentén található növényzet, fák és bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását) tulajdonosi feladat, amelyet október és március között célszerű elvégezni.
Amennyiben ezt a tevékenységet az ingatlan tulajdonosa nem vagy nem megfelelő mértékben teszi meg, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (későbbiekben VET) 124.§.(2) alapján a hálózati engedélyes (ÉMÁSZ Hálózat) a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.
A gallyazási munkát az ÉMÁSZ Hálózat rendszerint vállalkozóval végezteti el. Kellő gyakorlattal, szaktudással (kertészeti, botanikai ismeretekkel) és a szükséges felszereltséggel rendelkező kertészettel és parképítéssel foglalkozó cégek kapnak megbízást. A végeredmény azonban nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a fa tulajdonosa évente végezné el.
Ennek oka az, hogy az ÉMÁSZ Hálózat érdeke elsősorban a biztonságos üzemeltetés, illetve mivel egy adott terület gallyazására csak 2-3 évente kerül sor, így jelentős mértékű lesz a beavatkozás is.
ÉMÁSZ Hálózati Kft.